2. rész
A pulpitustól a színpadig.
Slezák István az iskolában folytatott kiemelkedő közösségi életének köszönhetően felkérést kapott az 1960 novemberében megnyíló Ady Endre Járási Művelődési Ház vezetésére.
Abban az időben az ország egyik legkorszerűbb vidéki intézménye volt a Polgári Művelődési Ház.
Ady Endre Járási Művelődési Ház. Képforrás: Polgár Anno- Balatoni Réka
A megnyitót a kor szokásai szerint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójához igazították, de Polgár számára november 6-a lett az igazi ünnep, mivel ekkor kapott otthont a közösség kulturális élete. Slezák tanár úr, tanári éveiben kialakult emberi kapcsolatai, közösség iránti érzékenysége és kulturális elhivatottsága most egy helyre sűrűsödött, a művelődési házba, amelyet nem egyszerűen vezetett, hanem élettel töltött meg. Tele volt ötletekkel, és kivételes érzékkel tudta, mire van szüksége a polgári embereknek. Az ő irányítása alatt a művelődési ház nem csupán programokat kínált, hanem valódi találkozóhellyé vált. Budapesti művészek, ismert zenészek és énekesek fordultak meg Polgáron, ami akkoriban óriási szó volt egy vidéki település életében.
Munkásságának sokszínűsége már ekkor megmutatkozott:
– 1968-ban irodalmi színpadi szerepben is fellépett.
Slezák István színpadi szerepben. Képforrás: Slezák Zsuzsa
– Irodalmi színpadot szervezett és vezetett, a tagokkal kirándulásokat is tett.
– A művelődési házban számos névadó ünnepséget szervezett.
– Polgáron is megrendezte a Ki mit tud?-ot, amely sok helyi tehetségnek adott lehetőséget.
Slezák István a Ki Mit Tud… zsűri tagja… Képforrás: Slezák Zsuzsa
A nagyközségi közös tanács megalakulásával feladatai tovább bővültek, Újtikos és Tiszagyulaháza művelődési házainak gondja is az ő vállára nehezedtek.
Volt idő, amikor szinte egymaga vitte az egész járás kulturális életét.
Slezák István nem csak szervezett, hanem alkotott is. Írt novellákat, köztük önéletrajzi elemekkel arról az időszakról, amikor csillésként dolgozott a bányában, és megírta Polgár 17. századi történelmi eseményeit feldolgozó regényét is, amelyben a település az egri káptalannal is szembekerült.
A művészetek iránti érzékenysége a képzőművészet területén is megmutatkozott.
