Tárgyak a múltból…
Szenes kanna
Lassan vége a fűtésszezonnak, de vannak tárgyak a múltból, amelyeket nem lehet elfelejteni. Ilyen a mellékelt képen látható szenes kannák is.
Gyerekkoromban még apukám és anyukám hozta-vitte a kannát, amikor a kinti széntárolóból be kellett hordani a szenet. Ahogy cseperedtem és nagyobb lettem, én is kivettem a részem a munkából, eleinte csak keveset hordtam be, később már egyre többet. A kanna fémes csörgése, a szén illata, a hideg reggelek mind hozzátartoztak ehhez a téli munkához.
De nemcsak a szén behordására használtuk. A reggelre kihűlt salakot is ebbe gyűjtöttük, majd kivittük az utcára, és a lovaskocsik által vájt keréknyomokba öntöttük. Így telt a tél, így működött a ház, és így tanultuk meg, hogy a melegért bizony dolgozni kell.
A kanna mellé mindig ott volt a kis kézi szeneslapát is, amivel a szenet be tudtuk dobni a tűztérbe, és amivel reggelente a kihűlt salakot kiszedtük.
Szenes kanna. Képforrás: Google képkereső
Ma már más világ van, más fűtés, más eszközök, de a szenes kanna, és a kislapát emléke megmaradt, néhány darab a gyerekkorból.
