Otthonok a város tetején
A Tiszaszederkényi toronyházak
Dr. Kákóczki Balázs írása
A szocializmus időszakában, az urbanizáció hatására, és a lakhatási problémák megoldása érdekében, nagyszabású építkezések zajlottak, amelyek meghatározták a korszak városképét.
A panelházak mellett néhány kiemelkedőtoronyház is épült például Miskolcon, Debrecenben, vagy Pécsen, amelyek az adott időszak modernizációs törekvéseinek szimbólumává váltak.
Ez a törekvés Tiszaszederkény-Újváros 1964-es rendezési tervében is tetten érhető, amelyben a városközpontot négy darab 17 szintes toronyházzal karakterizálták volna. Amellett, hogy a kort jellegében, és technikájában a magasépítés jellemezte. Füle Lajos várostervező tekintetbe vette azt is, hogy a várost az alföldi tájba ilessze: azaza külső városkép már messziről érzékelhető legyen a négy toronyház és a modernipari kémények harmonikus egységével. Figyelembe véve a mai viszonyokat, az ÉK-i toronyház a City Pub helyén, a DK-i a Phőnix Hotel helyén, az ÉNY-i az OPark helyén, a DNY-i pedig a Galéria üzletház helyén épült volna fel.
Az egyik toronyház terve, a DK-i a Phőnix Hotel helyén. Képforrás: Dr. Kákóczki Balázs Tiszaújvárosi betekintő című könyve.
A műszaki tervek Borusz Bernát, Ybl Miklós-díjas építész készítette. Egy toronyház főbb paraméterei: F+16 emelet,52.60 m-es magasság, 72 lakás. Mivel a tűzrendészeti előírásokat kellett tekinteni kiinduló pontnak, ezért az épületbe két lépcsőházat és kétfelvonót terveztek, amelyek közül az egyik személy-, a másik teherfelvonó. A tűzszakasz korlátozott területe miatt egy szintre öt lakást helyeztek el, átlagosan 58.38 m2-eslakásterülettel. Ez egy szokatlan elrendezést, ún. belsőszintes lakásokat eredményezett az épület közepén. Pince a talajviszonyok miatt nem készült. A földszinten és az első emeleten kaptak helyet a tárolóhelyiségek, a raktárak, a hőközpont, a szeméttároló és egy házmesteri lakás. A tetőre került 4 db tetőteraszt, mosókonyhák, szárítók, zuhanyzók, felvonó gépházak, raktárak, illetve 2 db kétszintes lakás második szintje.
A toronyházak tervei. Képforrás: Dr. Kákóczki Balázs Tiszaújvárosi betekintő című könyve.
A toronyháza tervei tehát kiviteli szinten is elkészültek, viszont az építkezéshez mégsem fogtak hozzá. Nem teljesen tudjuk, hogy miért, de valószínűleg technológiai , tűzvédelmi (evakuálást) és pénzügyi okok egyaránt közre játszottak. Az újvárosi telepítést nehezítették még a speciális talajviszonyok (magas talajvízszint) és a sarokszámok állandó változtatása is. Az 1960-as évek végén lezárult az ipari beruházások első korszaka és küszöbön állt a „leninvárosi ipari forradalom” új üzemekkel, új dolgozókkal, új várostervezőkkel és a házgyári technológiával. Toronyházakról a későbbiekben is hallunk, helyüket meghagyták a beépítési tervekben, azonban a házgyár költséghatékonyabbnak bizonyult, és gyorsabban hozta az előírt tervszámokat.
Az ÉK-i toronyház terve a City Pub helyén. Képforrás: Dr. Kákóczki Balázs „Tiszaújvárosi betekintő” című könyve.
Ez úton szeretném mindenki figyelmébe ajánlani Dr. Kákóczki Balázs „Tiszaújvárosi betekintő” című könyvét.
