A buszmegálló sorozat külön kiadása…
BuszMegállóim…
2.rész
BuszMegállóim…
2.rész
Ahogy teltek az évek, és a kamaszkori utazások lassan háttérbe szorultak, a buszmegállók is új szerepet kaptak az életemben.
Ekkor már nem az iskolába, vagy a gyakorlati oktatásra igyekeztem, hanem a TVK garázsába. A reggeli felszállások és a köztes megállók ugyanazok maradtak, csak a célállomás változott, a TVK-s megálló vált a mindennapjaim részévé.
Ekkor már nem az iskolába, vagy a gyakorlati oktatásra igyekeztem, hanem a TVK garázsába. A reggeli felszállások és a köztes megállók ugyanazok maradtak, csak a célállomás változott, a TVK-s megálló vált a mindennapjaim részévé.
Persze ebben az időszakban is előfordult, hogy elaludtam. Ilyenkor jött a jól bevált „mentőmegoldás” a TVK elágazásnál. A 35-ös út Miskolc felé eső oldalán pattantam le a buszról, majd villámgyors léptekkel nyargaltam a munkahely felé.
A buszjegy mellé ilyenkor járt egy ingyenes reggeli torna is, amit akár külön edzésprogramnak is betudhattam a délutáni foci előtt.
A buszjegy mellé ilyenkor járt egy ingyenes reggeli torna is, amit akár külön edzésprogramnak is betudhattam a délutáni foci előtt.
Munka után a TVK Mávaut megállójától a Béke úti megállóig ellébecoltam, majd jött a bemelegítő futás az LMTK focipályáig.
Az edzés után az Üzletsori megálló felé vettük az irányt a sporttársakkal, aztán szívélyes búcsút intve mindenki felszállt a maga járatára.
Az edzés után az Üzletsori megálló felé vettük az irányt a sporttársakkal, aztán szívélyes búcsút intve mindenki felszállt a maga járatára.
Sportkarrierem végeztével a 35-ös út megállói ismét előtérbe kerültek.
A Sajó áruház nyitvatartása már lehetővé tette, hogy lazábban kezeljem a reggeli érkezést, a munka utáni hazautazás pedig teljesen szabadon választhatóvá vált.
A Sajó áruház nyitvatartása már lehetővé tette, hogy lazábban kezeljem a reggeli érkezést, a munka utáni hazautazás pedig teljesen szabadon választhatóvá vált.
Az új Tiszaújvárosi központi megállót eleinte nem is használtam, mert a jogosítvány megszerzésével felmentettem magam a buszhasználat alól.
Onnantól már saját magam vittem a célhoz, oda, ahova akartam, és akkor, amikor akartam. Ha viszont apukámnak kellett az autó, vagy épp szervizben volt, visszatértem ide, mint egy régi, jól ismert megállókhoz.
Onnantól már saját magam vittem a célhoz, oda, ahova akartam, és akkor, amikor akartam. Ha viszont apukámnak kellett az autó, vagy épp szervizben volt, visszatértem ide, mint egy régi, jól ismert megállókhoz.
A helyközi járatokkal valahogy sosem sikerült megbarátkoznom, de ami késik, az nem múlik, hiszem már nyugdíjas vagyok, viszont egy-két helyi megálló nyújtott már védelmet a hirtelen jövő nyári záporok elől kutyáink sétáltatása közben.
Ahogy végiggondolom, ezek a buszmegállók mind más korszakot idéznek fel.
A város megállói olyanok számomra, mint apró mérföldkövek az életem útján, mindegyikhez tartozik egy mosoly, egy történet, egy emlék, és egy-egy pillanat, amely akkor talán jelentéktelennek tűnt, de ma már pontosan tudom, hogy része lett annak a hosszú útnak, amelyen végigmentem.
A város megállói olyanok számomra, mint apró mérföldkövek az életem útján, mindegyikhez tartozik egy mosoly, egy történet, egy emlék, és egy-egy pillanat, amely akkor talán jelentéktelennek tűnt, de ma már pontosan tudom, hogy része lett annak a hosszú útnak, amelyen végigmentem.
A TVK MÁVAUT buszmegálló. Képforrás: Google map
Az Tiszaújvárosi központi buszpályaudvar. Képforrás: Bartók István
