A SAjó Áruház története.
A Ruházati részleg első női vezetője.
Kovács Gizike (Pelyhéné Gizus)
Amikor Tanyi István, a Sajó Áruház ruházati részlegének vezetője felmondott, az irányítás Kovács Gizikére szállt. Gizike azonban cseppet sem ijedt meg a feladattól, a kereskedelem világa már gyerekkora óta körülölelte volt, és ő ebben a világban mindig is otthonosan mozgott.

Az általános iskola után Debrecenben végezte el a kereskedelmi iskolát. Tanulóéveit otthon, Polgáron a Hősök úti cipőboltban töltötte, majd amikor férjhez ment az üzlet akkori vezetőjéhez, az összeférhetetlenség miatt a buszmegállói áruházba került. Házassága később zátonyra futott, elvált, majd újra férjhez ment, és az élet ekkor sodorta Leninvárosba, az üzletsori cipőboltba. Innen a körülmények a műszaki boltba vitték tovább, majd 1977-ben az egész üzlet, áruval, személyzettel együtt átköltözött a november 7.-én nyíló Sajó Áruházba.
Munkáját már az üzletsori boltban is nagyra értékelték, ezért kinevezték az emeleti háztartási, ajándék- és üveg‑porcelán részleg vezetőjének. Ebben a pozícióban dolgozott mindaddig, míg a szomszédos ruházati részleg adminisztrátora GYES-re nem ment. A hely megüresedett, és Tanyi István megkérte, vállalja el ezta pozíciót. Az átállás könnyedén ment, Gizike mindig is szerette a papírmunkát, a rendet, a számok világát.
A fordulópont akkor érkezett el, amikor a vállalati vezetőség és Tanyi István között megromlott a kapcsolat, és István felmondott, majd utána Durbák Imre lett a vezető, aki a Miskolci központból jött az áruházba, de egy idő után ő is távozott, ezek után a vállalat vezetése számára nem volt kérdés, ki vegye át a helyét, a munka oroszlánrészét mindig is Gizike végezte.
Így lett ő a Sajó Áruház első női vezetője.

Irányítása alatt a ruházati részleg másodvirágzását élte. Már az első évben a vártnál nagyobb nyereséget hozott, köszönhetően az újításoknak, csütörtök esténként 18–19 óra között divatbemutatók színesítették az áruház életét, a kitelepülések pedig új vásárlókat hoztak. 1989-re az üzlet jövedelemérdekeltségűvé vált mindenki örömére. Az 1992-es privatizáció azonban mindent felforgatott. A BRKV üzletei magántulajdonba kerültek, így a Sajó Áruház is. Az új tulajdonos elvárásai teljesíthetetlennek bizonyultak. Gizike ezt jelezte is, hogy atervek irreálisak, de süket fülekre talált. Végül beadta felmondását, a cég vezetése próbálta meggyőzni, hogy maradjon, de Ő elszánt, és hajthatatlan volt. Üzleti kapcsolatait kihasználva, a szigetszentmiklósi M.ország első magánkézben lévő ,,Cipő Király” Nagyker üzletkötőjeként, mint területi képviselő dolgozott 1 évig. Mivel itt szintén nagyon sikeres volt, ezért úgy gondolta, saját vállalkozásában folytatja, ezt a tevékenységet. Miközben ő jobbnál jobb üzleteket kötött, az áruház egyre nehezebben birkózott meg a problémákkal, elsősorban az új tulajdonos miatt.

Gizike időközben megtalálta igazi hivatását a természetes gyógymódok világában, amellyel férjének is segíteni tudott, ameddig lehetett. A tragédia azonban bekövetkezett, és ez mélyen megrázta. Egy rövid ausztráliai időszak után hazatért, családja legnagyobb örömére, és teljesen belevetette magát az alternatív gyógymódokba, amelyeket a mai napig sikerrel alkalmaz. 7 évig dolgozott az Országos Gerincgyógyászati Klinikán. 18 éve dolgozik a ,,Nelson féle” Sció biorezonanciás, mesterséges intelligencia programmal.

Mindenki Gizusa, a Sajó Áruház első női vezetője ma Budapesten él. Szabadidejében kedvenc hobbijának hódol, a táncnak. Mint mindent, ezt is nagyon kitartóan, elszántan, és intenzíven műveli, heti 4-5 alkalommal. Többen mondják neki, hogy „ez már sok, és ne tegye” , de Ő ebből nem enged, mert ilyen volt mindig is: bátor, makacs, érzékeny és elszánt.
