Épül a város… A NÉVA étterem 2.rész

Épül a város…
A NÉVA étterem
2.rész
A szolgáltató tömb szerepe a város életében.

A Tisza ABC és a NÉVA étterem együttese a város egyik legforgalmasabb pontjává vált.
Nappal bevásárlás, délben gyors étkezés, este zene és szórakozás, ezáltal a tömb a lakótelepi élet természetes központja lett.
A két egység szinte együtt nőtt fel a várossal, és a helyiek számára máig meghatározó emlék.
A NÉVA étterem önkiszolgáló része, a presszó bárzenével és a különterem egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a hely a település társasági életének meghatározó színtere legyen.

A NÉVA étterem-presso. A fénykép készítője: Nagy Miklós  Képforrás: Tiszaújvárosi Helytörténeti Gyűjtemény.

Az étterem felépítése és funkciói.

Az alsó szinti önkiszolgáló étterem.
A NÉVA alsó szintjén önkiszolgáló étterem működött, amely a korszak modern vendéglátási formáját képviselte.
A kiszolgálási kapacitásról többféle adat maradt fenn (2000-3500 adag/nap), ami az évek során először növekedett, majd egy idő után fokozatosan csökkent.
A legvalószínűbb, hogy a tényleges napi forgalom 2000–2500 adag körül alakult.
A vendéglátó egység üzemeltetője, a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat volt, amely a megye számos vendéglátóegységét működtette.
A NÉVA így nem helyi vállalkozásként, hanem egy nagyobb, jól szervezett vendéglátóipari hálózat részeként működött.

A NÉVA presso éjszakai fényei. Képforrás: Tiszaújvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

A NÉVA különterme zártkörű rendezvények, és számos családi és közösségi események helyszíne volt:
– esküvők,
– ballagások,
– céges rendezvények,
– születésnapok,
– évzárók.
A terem egyszerre volt elegáns és otthonos, ami sokak életének fontos pillanatai kötődnek hozzá.

A NÉVA presso terasza. Képforrás: Barát Rezső

A NÉVA étterem és presso egyik leglátogatottabb helye a terasz volt, ahol a nyári időszakban kertmozi is üzemelt, és ahol esténként élő, vagy disco-zenével szórakoztatták az oda látogatókat, valamint a környező lakótömbök lakóit.
Az emeleti presszó pedig a város esti életének egyik központja volt, ahol élő bárzene szólt. A ’70-es évek jellegzetes presszóhangulata sokakban még ma is elevenen él.
A félhomályos fények, a poharak halk koccanása, a cigarettafüst lassú gomolygása és a zenészek játéka együtt teremtette meg azt a hangulatot, amelyre sokan ma is nosztalgiával emlékeznek.

A visszaemlékezést írta és szerkesztette: Bálint János
Folytatás a 3. részeben…