A Posta-3.rész-Az új postaépület.

A Posta.
3.rész
Az új postaépület átadása és építészeti arculata

Amikor 1981 tavaszán végre elkészült az egykori  Nógrádi Sándor út, ma Bethlen Gábor út 9. szám alatti új postaépület, a város lakói úgy érezték, hogy egy korszak zárult le. A hosszú évekig húzódó építkezés, a hibajegyzékek, a csúszások és a viták után egyszer csak ott állt a város központjában egy modern, nagyvonalú, korszerű középület, amely méltó volt Leninváros akkori ambícióihoz.
Az épület tömegformálása, arányai és anyaghasználata egyértelműen a későmodern magyar építészet jellegzetességeit hordozza.
Ez az a korszak, amikor a városok központi intézményei:
– erőteljes vasbeton szerkezetekkel,
– vízszintes sávos nyílászárókkal,
– letisztult, dísztelen homlokzatokkal,
– funkcionális alaprajzi elrendezéssel épültek.
A cél nem a díszítés, hanem a használhatóság, a tartósság és a korszerűség volt.
A postaépület pontosan ezt a szemléletet tükrözi, egy alagsor + földszint + két emelet magas, közel 4700 m²-es tömb, amely egyszerre szolgálta a postaforgalmat, a távközlést és az adminisztrációt.

A városközpont új arca
A hetvenes, nyolcvanas évek fordulóján Leninváros központja egyszerre épült és formálódott. A postaépület a rendelőintézettel, a tanácsházzal, a kereskedelmi egységekkel és a lakóházakkal együtt alkotta azt a modern városmagot, amelyet a kor urbanisztikai elképzelései szerint terveztek.
A posta különösen fontos szerepet kapott ebben a kompozícióban:
– a tó közelsége,
– a Bethlen Gábor út forgalma,
– a központi gyalogos tengelyek,
– és a környező intézmények együtt tették a város egyik legfrekventáltabb pontjává.

Az átadás hangulata
Amikor 1981. április 6-án, végre valahára átadták, sokak számára megkönnyebbülést és büszkeséget jelentett az új postaforgalmi és műszaki épületet. A város lakói vegyes érzelmekkel fogadták, de tény, hogy a hosszúra nyúlt építkezés után végre egy olyan intézmény nyílt meg, amely:
– tágas ügyfélteret biztosított,
– modern kiszolgálóhelyiségekkel rendelkezett,
– korszerű gépészeti és távközlési rendszereket kapott,
– és méltó volt egy gyorsan fejlődő, fiatal városhoz.
A posta ekkor már nem csupán levelek és csomagok feladásának helye volt. A távközlés, a pénzforgalom, a vállalati kapcsolatok és a lakossági ügyintézés egyik legfontosabb központja lett.

A modernizáció csúcspontja: a Crossbar-központ
Az épület átadását követő fél évben, 1981. szeptember 1-jén újabb mérföldkő következett: átadták az automata távbeszélőközpontot, amely a Crossbar-rendszerrel működött.Ez volt az a pillanat, amikor:
– Leninváros bekapcsolódott az országos távhívó hálózatba,
– a város körzetszáma hivatalosan 49 lett,
– és a telefonálás minősége ugrásszerűen javult.
A posta így nemcsak épületként, hanem technológiai központként is a város fejlődésének egyik szimbóluma lett.

Egy korszak építészeti stílusa
A Bethlen Gábor út 9. szám alatti postaépület ma is őrzi a korszak jellegzetes hangulatát:
– a nagyvonalú középület-arányokat,
– a szigorú, funkcionális modernizmust,
– a szocialista városépítés optimizmusát, és azt a hitet, hogy egy új városnak új, korszerű intézményekre van szüksége.

Az épület mára ugyan részben funkcióját vesztette, de a városképben továbbra is meghatározó elem, egy korszak, egy városépítési filozófia és egy közösségi élmény emlékműve.