A Posta.
1. rész
A kezdetek.
A városunk postájának története szinte egyidős a város születésével. Amikor az 1950-es évek elején megindult a Tiszapalkonyai Erőmű, és a Tiszai Vegyipari Kombinát építése, a munkások ezrei érkeztek ide, és a korábbi, szerény infrastruktúra már nem tudta kiszolgálni az új igényeket. A posta, ahogy minden új helyen az elsők között vált nélkülözhetetlenné, hiszen levelek, pénzutalványok, hivatalos iratok, telefonkapcsolatok… mindezek nélkül nem működött volna sem a gyár, sem az épülő település. Eleinte az Erőmű egyik fabarakk épületébe érkeztek a küldemények, majd ahogy elkezdték a város építését, az elosztóhely az épülő városba költözött.
Az egykori KÖMI egyik barakk épületében indult el a postai küldemények kézbesítése, átvétele. Képforrás: Tiszaújvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
1953-ban nyílt meg az első posta, mégpedig az egyik felvonulási épületben. Ez a megoldás akkor teljesen természetes volt, mert a város még csak épült, minden ideiglenes volt, minden napról napra változott. A posta azonban már ekkor is a település egyik legfontosabb szolgáltatása lett.
A Liszt Ferenc út, és az egykori Május 1. út sarkán kapott helyet a város első igazi postája. Képforrás: Tiszaújvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
A Debreceni Tervező Iroda 1957-es városépítési terve még úgy számolt, hogy a postát egy lakóépület földszintjén helyezik el. A minisztérium azonban másképp gondolta, ezért önálló postahivatalt hoztak létre, amely nemcsak a lakosságot, hanem a hatalmas ipari üzemet is ki tudja szolgálni. Így született meg a döntés, hogy a Liszt Ferenc út, és az egykori Május 1. út sarkára kerüljön a posta. Ez volt az első valódi, állandó helye a szolgáltatásnak. Innen működött egészen addig, amíg a város központjának kiépítése el nem érte azt a szintet, hogy egy modern, nagy kapacitású postaforgalmi és távközlési központ építése is időszerűvé vált.
A Liszt Ferenc út, és az egykori Május 1. út sarkán lévő épületben üzemelt a város első igazi postája. Képforrás: Tiszaújvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
A hetvenes évek közepére Leninváros már nem egyszerű ipari település volt, hanem egy tudatosan tervezett, modern város, amelynek központjában helyet kaptak az igazgatási, kereskedelmi és szolgáltató intézmények. A posta szerepe ekkorra már messze túlmutatott a levelek feladásán, a gyár és az üzemek belső kommunikációja, a pénzforgalom, a telefonhálózat működtetése, a lakosság mindennapi ügyei mind-mind a postán keresztül zajlottak . és egyértelművé vált, hogy a régi posta kinőtte magát, és a városnak szüksége van egy új, korszerű, nagy kapacitású épületre, amely egyszerre szolgálja ki a lakosságot, az ipart és a távközlést.
Így született meg az a döntés, amely végül a Bethlen Gábor út 9. szám alatti, ma is ismert postaépület felépítéséhez vezetett, egy olyan korszakban, amikor Leninváros központja egyszerre formálódott, épült és kereste a saját arculatát.
Folytatás a 2. részben….
