A képeslap egy nyugodt, rendezett utcaképet örökít meg Tiszapolgárról, ahol a Takarékpénztár és a Magyar Királyi Csendőrségi laktanya épületei állnak egymás mellett. A felvétel a második világháború előtti időszakból származhat, amikor a település még a régi rend szerint élt.

Az előtérben álló emberek ünnepélyes, kissé feszes tartásban pózolnak — láthatóan tudatában voltak a fényképezés jelentőségének. A korabeli öltözetek, a kalapok, kabátok és ruhák mind a hétköznapi élet ünnepi pillanatát idézik meg.

A Takarékpénztár épülete a gazdasági biztonság és a jövőbe vetett hit szimbóluma volt, míg a csendőrségi laktanya a rend és fegyelem jelenlétét jelezte a település központjában. A két épület együtt egy olyan korszakot idéz, amikor a közintézmények még szoros kapcsolatban álltak a helyi közösséggel.

A képeslap nemcsak épületeket mutat, hanem egy pillanatot őriz abból az időből, amikor egy fényképezőgép érkezése még eseménynek számított, és amikor a városképet még az emberek jelenléte tette élővé.

Tiszapolgár Látkép Képforrás: Bajzáth Péter

A képeslap 1930-as években készülhetett, készítője a templomtorony keleti ablakából örökítette meg az előtte elterülő települést. A látkép középpontjában a mostani Barankovits térhez vezető út, valamint a Munkácsy utca és a Móricz Zsigmond út kereszteződése látható. Jól kivehető a fotó jobb oldalán az egykori mozi tetőszerkezete, a bal oldalon a szövetkezeti ház és a TSZ tanácsterme, iroda épületei. A háttérben feltűnik a Leány- és Fiúiskola épülete, melynek „fehérlő” falai úgy tekintenek ránk, mintha a jövőbe néznének, miközben felidézik az ott eltöltött éveink emlékeit.
Ezek az épületek már a múlt részei, de bennünk még mindig élnek.
A képeslap nemcsak a város akkori városszerkezetét dokumentálja, hanem egy letűnt korszak mindennapjait és hangulatát is visszaadja számunkra.

Tiszapolgár Látkép Képszínesítés: Bálint János
Eredeti kép fekete-fehér

Képforrás: Bajzáth Péter

A Korona-szálloda és Takarékpénztár éületa z egykor Szent Imre utcában. Képforrás: Bajzáth Péter

A bal oldalon a Korona Szálloda épülete látható, amely a századforduló környékén épülhetett, és a korabeli Polgár egyik meghatározó vendégfogadója volt. A jobb oldalon a Polgári Takarékpénztár épülete áll, amely a település pénzügyi életének központi intézménye volt.

A képeslap a századforduló hangulatát őrzi: a poros főút, a gyalogosan közlekedő emberek, a távíróoszlopok és a kézzel színezett égbolt mind azt a világot idézik meg, amikor Polgár még a régi rend szerint élt. A házak ma már nem állnak, de a képeslap megőrzi azt a pillanatot, amikor a Szent Imre utca még így nézett ki.

Tiszapolgár Községháza. Képforrás: Bajzáth Péter

A kép ma már egy eltűnt világ csendes tanúja, a régi tér, a lovas kocsi, a gyülekező emberek mind azt a Polgárt idézik meg, amelynek mindennapjai egyszerűek, mégis jelentéssel teliek voltak.
Egy pillanat, amely megmaradt, és amely ma is mesél arról, honnan jövünk.

Polgár, Szent Imre utca 1938. Képforrás: Bajzáth Péter

A képeslap megállít egy pillanatot abból a világból, amelyet ma már csak emlékezetből idézhetünk fel. A házak, az üzletek, a cégéreik mögött ott volt egy sokszínű, egymás mellett élő közösség, köztük a polgári zsidóság, amelynek tagjai a település gazdasági és kulturális életének fontos szereplői voltak. A kép még a vihar előtti csendet mutatja, azt a Polgárt, amelyet a történelem később fájdalmasan megváltoztatott. Ma, amikor ránézünk erre a képeslapra, nemcsak egy utcát látunk. Látjuk a régi Polgár mindennapjait, az eltűnt üzleteket, a megváltozott neveket, és azokat is, akik már nincsenek közöttünk. A képeslap így válik emlékezetté, egyszerre dokumentummá és tisztelgéssé azok előtt, akik itt éltek, dolgoztak, és akiknek történetei ma is részei a település múltjának.